12°C

Facebook

Ötödször látjuk vendégül az úszó Eb-t



Ötödször látjuk vendégül az úszó Eb-t
Cseh idén is esélyes

Donáth Leó, az 1926-ban megalakuló Európai Úszó Liga első főtitkára hatékony lobbitevékenységének hála, rögtön az első úszó Európa-bajnokságot Magyarország rendezhette. Nem kellett sokat várni az első magyar Európa-bajnoki győzelemre sem: 1926-ban 100 méteres gyorsúszásban Bárány István aranyat mosott a Császár Uszoda vizéből. Ezen az Európa-bajnokságon csak a férfiaknak rendeztek versenyeket és összesen hat számban avattak bajnokot. A két hosszabb gyorsúszószámot (400, 1500 gyors) a svédek későbbi olimpiai bajnoka, Arne Borg nyerte, 100 háton (Gustav Frölich), 200 mellen (Erich Rademacher)és a 4x200-as gyorsváltóban pedig német győzelem született.

A következő magyar rendezés éve: 1958. Az 1952-es helsinki olimpia négy magyar úszó-aranyérme és az 1954-es Eb nyomasztó magyar fölénye (nyolc elsőség) után a margitszigeti kontinensviadal nem a mieink sikereitől volt hangos. Az Eb legeredményesebb versenyzője a brit Ian Black lett, aki a 400 és 1500 méter gyors aranya mellé a 200 pillangó bajnoki címét is begyűjtötte. Nem múlt el magyar arany nélkül azonban ez a budapesti Eb sem: a „kísérő sportágak” képviselői kitettek magukért. A vízilabda-válogatott 100 %-os teljesítménnyel lett Európa-bajnok, Ujvári László, - közismertebb nevén Pinokkió, aki rendszresen ugrált a budapesti hidakról a Dunába a nagyérdemű legnagyobb örömére - személyében pedig először nyerte a férfi műugrást magyar sportoló.

Ujvári László a következő „magyar” Európa-bajnokságon is részt vett: 2006-ban ő húzta fel a főváros zászlaját az árbocra az újabb budapesti Eb megnyitóünnepségén. A viadal legnagyobb sztárja – négy aranyérmével, egy világ- és egy Európa-csúcsával – a francia Laure Manaudou lett, de két, Európa-bajnoki csúccsal nyert aranyával Cseh László is kiemelkedett a mezőnyből, valamint az aktív sporttól három bronzéremmel búcsúzó Kovács Ágnes teljesítménye is megsüvegelendő. Bár az eredetileg a pályázatban ígért lágymányosi új uszoda helyett a Margitszigeten, nyitott uszodában rendezték a versenyeket – amelyek így az időjárás viszontagságainak is ki voltak téve – az Európai Úszó Szövetség maximálisan elégedett volt a szervezéssel, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2010-ben ismét Budapestre jött a kontinenselit.

S ha már itt volt, láthatta, hogy a magyar úszók – második legjobb Eb-szereplésüket produkálva – hat arany-, négy ezüst- és három bronzérmet nyernek. Gyurta Dániel (200 mell) egy, Hosszú Katinka (200 vegyes, 200 pillangó) és Cseh László (200, 400 vegyes) 2-2 elsőségére a női 4x200-as gyorsváltó zárónapi aranyérme tette fel a koronát: 1954 után ünnepelhetett újra magyar váltó bajnoki címet. A franciák is szép emlékekkel távozhattak Budapestről, a 200 gyors kivételével ugyanis az összes egyéni gyorsúszószámot megnyerték férfiúszóik, az Eb elsőszámú „szépfiúja”, Camille Lacourt pedig a hátúszás trónjára ülhetett fel. Folytatás hétfőtől, Debrecenben.

Aktuális ajánlatok [x]

Ajánlott lap.hu oldalak: