2014. április 24. - György, Fidél, Debóra

Facebook

Nagy: Majd ha meglesz a spanyol útlevelem

Nagy: Majd ha meglesz a spanyol útlevelem
Nagy még keresi a választ (AFP)

A madridi AS pénteki számában tartalmas interjút közöl Nagy Lászlóval, a Barcelona kézilabdázójával, aki éppen tizenkét esztendeje a katalán klub játékosa. A cikk érinti a honosítás kérdését is.

Hogyhogy tizenkét éve kitart a Barca mellett, anyagilag kecsegtetőbb ajánlatokat is visszautasítva?

Egyszerű a válasz: jól érzem itt magam. Összesen két szerződést írtam alá a tucatnyi év alatt, egyet az elején, hét évre, amelyet a klub kérésére az ötödik év után további nyolcra meghosszabbítottam.

Igaz, hogy 1998-ban, amikor ön még csak 17 éves volt, elég volt egy kézfogás Valero Riverával, a csapat akkori edzőjével?

Igen, ’98-ban Valero Budapesten járt, és számomra elegendő volt ez a gesztus, hogy elígérkezzem Barcelonába. Már akkor a földkerekség legjobb edzőjének tartottam, aki a világ legjobb csapatát képviselte. Szerintem, ha ő valakit le akar igazolni, akkor nincs helye a tétovázásnak.

Pedig nem is sokkal korábban ajánlatot kapott az Egyesült Államokból…

1994-ben, mielőtt még kikötöttem volna a kézilabdánál, a korosztályos válogatottunkkal Amerikában jártunk, azt akarták, hogy maradjak kint New Yorkban, és ott tanuljak tovább. De én nemet mondtam, mert párhuzamosan kézilabdáztam is, és az jobban tetszett.


Nem megfeledkezve persze a Kielről és a Hamburgról, lehet, hogy a spanyol és európai hegemónia két csapat belügye, a Barcáé és az Atlético Madridé?

Ez a két klub rendkívül erős csapatot hozott össze, az Atlético még Ciudad Real korában, és ezt a rengeteg megszerzett cím is mutatja. Minden poszton a világ legjobbjai játszanak ebben a két együttesben. Remélem, a jövőben is izgalmas, kiegyensúlyozott mérkőzéseket vívunk majd egymással. Úgy érzem, nagyon hiányzott egy erős kézilabdacsapat Madridban, ezt az űrt most betöltötte az Atlético, de - őszintén szólva - az lenne az igazi, ha a Real Madrid is alakítana egy izmos kézilabdacsapatot. Az a nagy álmom, hogy egyszer egy Barca-Real Clásicón szerepelhessek – kézilabdában!

"Most még nincs válasz"

Nagy László 1999-ben, 18 évesen mutatkozott be a magyar válogatottban, amelynek 2004 és 2009 között csapatkapitánya volt. Utolsó mérkőzését 2009. június 21-én játszotta Szlovákia ellen, Galgócon. Azóta Nagy bejelentette, hogy többé nem lesz magyar válogatott.

„Én voltam a csapatkapitány, és csak azt akartam, hogy mi, a válogatott játékosai megbecsült sportembereknek érezhessük magunkat, és legalább minimális mértékben honorálják anyagilag az erőfeszítéseinket. De sajnos semmi sem változott, ezért közöltem a döntésemet, miszerint nem leszek többé magyar válogatott”, nyilatkozza Nagy az AS-ban megjelent pénteki interjúban.

A napilap újságírója, Josep Margalef a továbbiakban arról polemizál, hogy mindenki kérdezgeti, játszik-e Nagy László Spanyolország színeiben a londoni olimpián. Feltéve persze, hogy a csapat kivívja a részvételt az olimpiai selejtezőn.

„Erre a kérdésre addig nincs válaszom, amíg nincs a kezemben a spanyol útlevél. És egyelőre még nincs”, feleli Nagy a felvetésre.

Ami tény - Margalef kolléga szerint -, hogy Valero Rivera, a spanyol válogatott szövetségi kapitánya már számtalanszor kijelentette, Nagynak biztos helye van a nemzeti csapatban, amennyiben így dönt. Az egyetlen feltétel, hogy három év elteljen az utolsó, magyar válogatottbeli mérkőzése, azaz 2009. június 21. óta. Az újságíró szerint a honosítás – akár gyorsított eljárásban - nem jelenthet problémát, hiszen a játékos már tizenkét éve Spanyolországban él.

Aktuális ajánlatok [x]